Végre szombat van, végre lustizhatnánk az ágyban, ha…
ha nem ébredne extra korán a gyermekem, hogy engem boldogítson a kérdéseivel,
ha nem ugrálna rajtam, hogy Anya kelj fel, Anya add ide, Anya vidd ki, Anya kapcsold be
ha nem csöngetne a szomszéd hajnalban, hogy adnék-e egy kis cukrot (a bolt 2 perc séta tőlünk)
ha nem szirénázna 5 percenként mentő, tűzoltó, rendőrautó. Mi van, ma mindenki meggajdult???
Próbálom magam türtőztetni, és sikerül is lehiggadnom. Közben megiszok egy korsó vizet, abszolút nyugtatólag hat rám. Hogy ez a napi rutinhoz való visszatalálás miatt van-e így, vagy maga a víz okozza, nem tudom. A fő, hogy megnyugodjak, mert ha így kezdődik egy reggel, a folytatás se lesz sokkal jobb.
Aztán elkortyolok még egy korsóval, közben teavizet teszek oda. A gyerek sír, hogy csokit akar.
Hogy mit? Reggeliztél már? Nem. Akkor mars a szobádba, szólok ha kész a reggeli.
Közben tüsténkedtem egy kicsit, pirítóst gyártottam, paradicsomot, paprikát, uborkát készítettem össze. Megterítettem, és semmi. Ő nem reggelizik. Neki tejcsoki nyuszi kell.
Ha nincs reggeli, nincs csoki. Duzzogás, hiszti, plüssök szétdobálása, stb. A szobája egy csatatérre emlékeztet.
Na, ilyenkor legyen az ember nyugodt. De mivel idegesen nem jó enni, vizet iszom. És nyugtat.
8:30 Vajas pirítós mindenféle zölddel. Forró tea.
12:00 Végre lent vagyunk Nagyinál! Csirkeleves sok zöldséggel. Én persze becsípőztem. Az kell hozzá. Én így szeretem. Másodiknak tészta helyett nekem fehér kenyér 😀 , csirkecomb pöri, és uborkasaláta. Hmmm, nyami. Kölök is evett végre nagy nehezen.
Délutáni program eprészés. Egy nagy tállal szedtünk, jutott bőven a pociba is. Úgy az igazi, frissen szedve. De készítettem belőle turmixitalt is tejjel. A gyereknek ízlett, repeta is kellett belőle. 😀
19:00 Vacsira vajas kenyér parizerrel, uborka, paradicsom, paprika. És persze meleg tea.
21:00 Utóvacsi. Nem, nem azért, mert éhes vagyok. Csak kívánom az epret. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: