Mondták már Neked, hogy SOHA ne menj éhesen bevásárolni?
No igen, én is hallottam már párszor. Mégis visszaeső bűnöző vagyok!
Ma is így történt. Szokásos bevásárlás, kóborlás a polcok között, és akkor megpillantasz valamit. Valamit, ami nagyon csábító csomagolásban van, és nagyon “Egészségszaga” van. Már a neve is egészségtudatra asszociál: MÜZLI SZELET.
És balga mód beteszed a kosaradba, hogy “ááá, egy müzli szelet nem lehet baj, még egészséges is”.
És a buszra várva felbontod a díszes-fényes-gyümölcsképes csomagolást és beleharapsz, és érzed, ahogy szétolvadnak a szádban az ízek.
És miután elfogyasztottad, hirtelen bűntudatot támad, hogy mit is ettél meg. És ekkor megnézed a csomagolást.
Keresed az apró betűs részt, az összetevőket, és akkor megpillantod a kalória számot!
100 gram energiatartalma 1800 kJ
Rápillantasz újra a csomagolásra, és látod, hogy épp 35 grammot pusztítottál el ebben a pillanatban.
Gyors fejszámolás. Hirtelen feleszmélsz, hogy az rengeteg. Rengeteg, mert kb. 100 grammos adag lenne a napi energiaszükségleted, és MOST megetted a bő 1/3-át!
És még vacsora hol van.
És “Jajj, mennyit ettem ma!”
Aztán furdal a lelkiismeret, és megfogadod, hogy SOHA, DE SOHA, SOHA TÖBBET nem mész éhesen vásárolni.
Pedig “csak” egy Joghurtos bevonatba mártott gyümölcsös müzli szelet!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: